Felhasznált anyagok

Mészkő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Mészkőképződmények Pamukkale-ban, Törökországban


Ez a szócikk a kőzetről szól.

Mészkőnek nevezzük azt a kőzetet, aminek legalább 90%-át CaCO3, azaz kalcit vagy aragonit alkotja. A fennmaradó rész főleg más karbonátásvány, kvarc vagy kova, agyag és szerves anyag.
Tartalomjegyzék

1. Színe
2. Képződése
3. Jelenségek
4. Hasznosítása
5. Magyarországi előfordulásai
    5.1 Egyéb bányák
6. Külső hivatkozások

Színe

A mészkő színe nagyon változatos, elsősorban anyagi összetételétől függ. A magas karbonáttartalmú, tiszta mészkövek fehér színűek. A szürkés árnyalatot az agyag vagy a szerves anyag okozza. Előfordulnak magas szervesanyag-tartalmú, fekete színű, ún. bitumenes mészkövek is. Az ugyancsak gyakori sárga, vörös, barna színű mészköveket a vas-ion (Fe3+) színezi ilyenre.

Képződése

A mészkő anyagának eredeti forrása a magmás kőzetek ásványaiból származó kalcium-ion (Ca2+) és a vulkáni működés során a légkörbe kerülő szén-dioxid (CO2). A földtörténeti fejlődés során az anyag egyre nagyobb hányada származott a régebbi karbonátos kőzetek lepusztulásából, a kalcium-karbonát elsősorban a folyók által, vízben oldott formában szállítódik a tengerekbe. A földtörténet korábbi időszakaiban lehetőség volt a karbonátok közvetlen, vegyi úton történő kicsapódására a tengervízből. Jelenleg azonban a tengervíz megnövekedett magnéziumtartalma miatt csupán a trópusi tengerek erősen besűrűsödő vizében figyelhető meg az aragonit kismértékű kiválása. A tengervízben oldott kalcium-karbonát túlnyomó részét az élőlények választják ki, mégpedig kétféle módon:
egyrészt egyes növények (pl. a zöld algák) a számukra szükséges szén-dioxidot (CO2) a vízből vonják ki, és ezzel kalcium-karbonát-kicsapódást idéznek elő másrészt számos tengeri állat (pl. az egysejtűek, csigák, kagylók, tengeri sünök és liliomok, korallok) szilárd mészvázat épít magának. Különösen a korallok szerepe jelentős, amelyek a sekély, jól átvilágított tengervízben hatalmas zátonyrendszereket alkotnak. A hullámverés és a zátonyon élő állatok (fúrókagylók, rákok stb.) pusztító hatása következtében a zátony kőzetanyaga fölaprózódik, és részben a zátonyról a mélyebb tengerrészbe, részben pedig a zátony és a part közötti lagúnába szállítódik. A lerakódott törmeléket, mésziszapot az iszapfaló állatok alaposan átdolgozzák, ezért az eredeti váz maradványok sokszor teljesen megsemmisülnek. A folytonos üledék-felhalmozódás miatt egyre mélyebbre kerülő mésziszap pedig fokozatosan mészkővé cementálódik. A lerakódó meszes üledékek vastagsága elérheti a több száz, sőt helyenként a több ezer métert.

Jelenségek Az összes kőzetféleség közül a mészkőben alakulnak ki a legkönnyebben barlangok. A mészkőnek a barlangképződés szempontjából kedvező tulajdonságai a következők:

viszonylag rideg, merev kőzet, ezért gyakoriak benne a törések, rendszerint sűrű tektonikus repedés hálózat járja át igen jól oldódik gyengén szénsavas vízben, ezért a repedéshálózatba jutó víz a hasadékokat oldással tágítja szilárd oldási maradéka igen csekély, így az oldási maradék nem tömi el a repedéseket, a nyílt hasadékokban szabad vízáramlás alakul ki viszonylag szilárd, állékony kőzet, ezért a mészkőben kialakult üregek hosszabb ideig is fennmaradhatnak, nem rogynak be.

Magyarország hegyvidékeiben sok helyen fordulnak elő különböző korú mészkövek a felszínen, felszín alatti elterjedésük pedig még jelentősebb. A barlangképződés szempontjából triász és eocén korú mészköveink a legkedvezőbbek.

Hasznosítása

tiszta, tömött mészkövek: mészégetés, építészeti kötőanyag
agyagos, márgás mészkövek: cementgyártás
tiszta mészkövek: élelmiszeripar, cukor tisztítása
vaskohászatban folyósítóanyag
állati takarmány-adalék (Ca)
laza, puha mészkövek: festékipar
vörös mészkövek, édesvízi mészkő: díszítőkő, burkolókő

Magyarországi előfordulásai

Néhány jelentősebb mészkőbánya azok közül, ahol építészeti kötőanyag (égetett mész, cement) előállítására, vagy egyéb ipari hasznosításra alkalmas mészkövet fejtenek.

Eger (Délnyugati Bükk)
Triász korú, tömött, kristályos, fehér mészkő. Nagy tisztaságú, CaCO3-tartalma 98%. Építõipari felhasználása mellett a papírgyártásnál is alkalmazzák. Jelenleg a füstgáz kéntelenítésére használják (visontai hőerőműben), ahol kémiai reakcióval gipsszé alakul.

Miskolctapolca
Finomkristályos mészkő, de a tisztasága nem olyan mértékű, mint az elõbbié. Cementgyártásra hasznosítják.

Zebegény
A zebegényi puhamészkő miocén, szarmata sekélytengeri lerakódású kőzet. Krétaszerű megjelenése, fehér, porló jellege miatt festékföldet állítanak elõ belõle.

Egyéb bányák

Bélapátfalva
Beremend
Bükkösd
Dorog
Fertőrákos
Lábatlan
Polgárdi
Rakaca
Siklós
Sóskút
Sümeg
Süttő
Tardos
Vác

---

MÁRVÁNY

Ha az aranyat, ezüstöt, platinát ritkaságuk, szépségük, állékonyságuk miatt nemes fémeknek tekintjük, a márványt joggal a „nemes kőzetek” közé sorolhatjuk, mert becses tulajdonságai olyan megkülönböztetett helyet biztosítanak neki a kőzetek világában, aminőt az arany és társai a fémek társadalmában élveznek. Fénylő, kristályos, vakító fehérsége az, ami a márványt más kőzetanyagok fölé emeli, az a csodálatos makulátlan hószín, mely szinte önkénytelenül is a havat, a hideget juttatja az ember eszébe és közmondásos fogalommá tette a márvány szépséggel párosult hidegségét. Pedig a közmondás ezúttal téved: a márvány nem hideg, nem érzéketlen. A márvány beszélni is tud, meleg ömlengő szavakban - csak legyen, aki megszólaltassa. A márvány tud himnuszokat zengeni az emberi test szépségéről, sikoltani is tud, forró, perzselő emberi szenvedélyek kifejezője is tud lenni - csak szobrász keze kell, aki megelevenítse. Nincs egyetlen anyaga sem a plasztikának, mely lágysága, festőies hatása, fény-és árnyjátéka, simulékonysága miatt annyira alkalmas volna emberi testek és alakok megformálására, mint a márvány. A márványszobor döbbenetes élethűségével, sőt olykor érzékiességével semmiféle más anyagú szobormunka nem versenyezhet. Ezért szeretett bele a legenda szerint Pygmalion Aphrodite istennő márványból készült szobrába s ezért választotta Praxitelestől Michelangelón keresztül Rodin-ig minden korok szobrásza a márványt legrejtettebb, legizzóbb gondolatainak, legszebb elképzelésinek tolmácsolására. A világ halhatatlan szobor-remekei, igéző, hús-vér-élettel teli szobrai az antik isten-képmásoktól a francia torzó-plasztikáig, márványból keltek életre.

Carrarai márványbánya

Mi sem természetesebb, minthogy nagy becsben állnak azok a bányák, ahonnan a szobrászművészetnek ez a legértékesebb anyaga származik. Annál is inkább, mert szobrokon kívül a művészihatást keltő épületeknek is egyik legfontosabb nyersanyaga. Templomok, középületek s egyéb monumentális építmények díszítésében hatásosan érvényesül a márvány ünnepélyes pompája. Az ókori Athén ma már legendafelhővel burkolt épületcsodáihoz a pantlikoni márványbánya szolgáltatta az anyagot.

Pheldias és Praxiteles pedig durvaszemű parosi hó-márványba dolgozták elképzeléseiket. Az ókorból visszamaradt szoborkincsekkel tehát a görög márvány ajándékozott meg bennünket; a közép- és újkor márványszobrászat pedig legnagyobbrészt a világhírű carrarai márványbányák hófehér terméséből fedezi szükségletét.

Michelangelo Buonarotti, Dávid

Michelangelo Buonarotti, Pietá

Auguste Rodin, A csók

A márvány a szobrászat számra korlátlan művészi lehetőségek kincsesbányája, a vegyész, a geológus szemében azonban nem több mint - mészkő. Igaz, hogy nem közönséges, hanem lávatűzben átnemesedett, kikristályosodott mészkőtömeg. Ásványtani értelemben ez a szemcsés mészkőfajta a tulajdonképpeni márvány, de az építész és a szobrász így nevez minden szobrászi és építészeti célra használható csiszolható felületű mészkövet. Legértékesebb persze a tiszta fehér, süvegcukor-kristályozottságú márvány, de kedvelik a színesen erezett, vörös, kék, zöld, szürke és egyéb színű márványfajtákat is, melyek tarka színhatásokat visznek bele az épület dekorációjába.

A carrarai márvány ma is keresett nyersanyaga a szobrászvilágnak s elsőrendű kiviteli cikk. A carrarai márványbányák környékének lakossága úgyszólván kizárólag a márvány fejtésével, feldolgozásával és elszállításával keresi kenyerét. A carrarai „márványhegyek” évszázadok óta tékozló bőkezűséggel ontják mesés kincsüket, anélkül, hogy készletük észrevehetően megfogyatkozott volna. Régebben robbantással, vagy hasítással termelték ki a márványt a sziklapadokból, de minthogy így a nagyobb tömbök összezúzódtak, most már többnyire nagy óvatossággal fűrészelik a drága anyagot. Ilyen módon azután pompás, hatalmas, több száz tonnás kőtömbökre és épületfedésre alkalmas lemezekre tesznek szert.

Ferenczy István, Pásztorlány

Stróbl Alajos, Anyánk

Izsó Miklós, Petőfi Sándor mellszobra

A II. Világháború előtti években valósággal csodájára jártak egy Carrarában bányászott 18 m hosszú és 450 tonna súlyú mészkőtömbnek, melyet akkor még 40 pár ökörből álló fogattal fáradtságos úton tudtak csak Rómába elszállítani. A márványszikláknak a termelőhelyről való elszállítása különben is igen nehéz és nagy körültekintést igénylő feladat, nemcsak a roppant teher miatt, hanem mert gondosan ügyelni kell, hogy a hófehér tömb útközben meg ne sérüljön, másfelől pedig lebillenésével, oldalcsúszásával baleseteket ne okozzon. Rendszerint izmos ökrökből álló teherfogat cipeli le a hegyről a darabokat a legközelebbi vasútállomásig, de akad olyan hatalmas tömb, melyet még a vasút sem vállal s véges -végig állati erővel kell rendeltetési helyére juttatni.

Fontos, hogy a márvány fagyálló legyen, mert csak ilyenből lehet szabadtéri műemlékeket, vagy külső épületdíszítéseket faragni. A nem fagyálló fajtákból belső helyiségdekoráció készül. A márványnak is vannak silányabb minőségű utánzatai. Gyakran a fehér vagy színes, de puhább alabástrom helyettesíti, olykor pedig igazi márványlapok helyett olcsóbb gyári műmárvánnyal vonják be az épület falait, párkányzatát, oszlopait. A műmárványnak fehér cement vagy alabástromgipsz az alapanyaga, amihez enyves vizet vegyítenek s a pépet a természetes márványnak megfelelően színezve, felkenik a bevonandó alapra, majd megszáradása után csiszolják.

<>

Költséges és igen nagy gyakorlottságot, mondhatni művészi kezet igénylő eljárás és gyakran igén szép márványszerű bevonatokat produkál. De akármilyen tetszetős is a műmárvány, mégis csak - utánzat mely legfeljebb helyettesítheti, de nem pótolhatja a kőzetek legnemesebbikét.

Ma hazánk területén igazán nemes márványbányák már nem léteznek, de jó minőségű kemény mészkövet több helyen is bányásznak és feldolgoznak. E köveket szélsőséges időjárásnak kitett területeken nem ajánlatos alkalmazni, mivel a nagy hőingadozási különbségeket rosszul viselik, de épületbelsők díszítésére kiválóan felhasználhatók és még dekoratívak is. Padlólapok, oszlopok, pillérek, ablakpárkányok burkolására, kandallók dekorálására ajánlhatók.

---

GRÁNIT

árvány, gránit

A gyönyörű természetes anyagokat a színvonalas építészet - beleértve a lakás és családi ház kategóriákat is - egyre inkább felfedezi. Egyesek szerint luxus, de megéri, mások szerint az esztétikai élmény össze sem mérhető más építőanyagokkal, ismét mások szerint szinte elérhetetlen. Nehéz igazságot tenni, nem is próbálunk. Bemutató írásunk azonban alkalmas lehet arra, hogy ki-ki megalapozott véleményt alkothasson e témáról. Az eligazodásban az egyik legnagyobb hazai szakcég tulajdonosa, Turbucz László volt segítségünkre.

Márvány, műmárvány, gránit, kvarcit. Az elnevezéseket gyakran halljuk, de nem mindig tudjuk pontosan, hogy milyen anyagokat takarnak. A sorból a műmárványt rögtön kivehetjük. Ilyen anyag nincs, műmárványt a festő készít ecsettel, festékekkel utánozva a valódit. Templomokban gyakran találkozhatunk ilyenekkel, de mostani írásunktól ez a terület távol áll.

Évmilliók alatt

A márvány ún. üledékes kőzet, a mészkőből alakul át évmilliók alatt. A föld mélyén, nagy nyomáson kikristályosodik, és márvánnyá válik. Minden márvány mészkőből lesz, csak kell hozzá egy-két millió év. Vannak olyan anyagok is, amelyek e kristályosodás folyamatában még csak félúton vannak a mészkő és a márvány között, ilyen például a hazai tardosi "márvány". A mészkő állapoton már túl van, de a márványosodási folyamat még nem fejeződött be. A szintén "márványként" emlegetett sütői márvány viszont még sokkal inkább mészkő, márvánnyá válásához hiányzik még több millió év.
Márványból készül az agglomerát is, amit néha tévesen műmárványnak neveznek. Az agglomerát alapanyaga azonban valódi márvány. Olyan bányákból származik, ahol a geológiai adottságok miatt nem lehet szabályos tömböket kitermelni. Sok bennük a szenynyeződés, a zárvány, emiatt a tömbök töredezettek, nem lehet őket síklapokká feldolgozni. Ezt az alapanyagot speciális gépeken ledarálják, kötőanyaggal összeragasztva tömbösítik, majd ez tán szeletelik fel és dolgozzák fel. Az agglomerát első ránézésre a disznósajtot juttatja eszünkbe. Nagyon szép, de viszonylag szabályos mintázata van. Valamivel olcsóbb, mint maga a márvány, és ugyanazokra a helyekre - lépcsők, párkányok, padló és falburkolatok - használható fel

Vulkánok mélyén

Teljesen más eredetű anyag a gránit. Ez vulkanikus kőzet, amely a vulkán mélyén rekedt folyékony lávaanyagból nagy nyomáson, kihűlve és megkövülve jön létre. Csak vulkanikus hegyekben bányászható, Magyarországon ilyen nincs.
Az előbbiekhez hasonló a felhasználási területe az ún. quarzitnak is, ez azonban megint csak teljesen különböző anyag. Kvarchomokból - szilicium dioxidból - állítják elő préseléssel, kötőanyag hozzáadásával. Felülete viszont egészen más, mint a márványé és a gránité: a gyártási technológiának következményeként szinte teljesen homogén. A quarzit nagyon kemény anyag, felületét szinte nem lehet megkarcolni, ezért ideális pl. konyhapultoknak, de alkalmazható minden olyan helyen is, ahol márvány vagy gránit szóba jöhet.

Nincs két egyforma

A márvány és a gránit olyan, mint az embereknél az ujjlenyomat, gyakorlatilag nincs két egyforma. A szakemberek már ránézésre felismerik a Brazíliából származó multikolort, vagy a Labrador szigeteken bányászott "labradort", tudják, hogy a tardosi "márvány" igen hasonló a verona rossohoz, de azért megkülönböztethetők egymástól. Márvány és gránit bányák a világon számtalan helyen találhatók, de a feldolgozóipar - miként a gyémántkereskedelemben Antwerpenbe - Olaszországban, Kararában és Veronában összpontosult. Ötszáznál is több feldolgozó gyár fér meg e két városban békésen egymás mellett, s bár az utóbbi időben Kínában és Indiában is létesülnek gyárak, a márványipar központja ma is a két olasz város.
Itt vágják 2-3 cm-es, nagyjából 2x3 m-es síklapokra a tömböket, egyik oldalukat felcsiszolják, felpolírozzák, és a félkész lapokat a tovább-feldolgozók kamionokban, hajókon elszállítják. Így érkeznek Magyarországra is, ahol pl. a Turbucz Márvány cég a vásárlók számára elkészíti az igényeik szerinti burkolatot, pultot, párkányt.

Mit, hová?

A felhasználási lehetőségek igen sokrétűek, és jelentős részben az egyéni ízlés is befolyásolja. Általánosságban azt lehet mondani, hogy mind a négyféle alapanyag szóba jöhet bármilyen klasszikus építészeti területen: lépcsők, fal- és padlóburkolatok, párkányok, oszlopok, pultok, bútorborítások készíthetők belőlük. Megszorítást talán az agglomerátnál érdemes tennünk, amelyet kültéri padlóburkolásra nem ajánlunk. Ennél az anyagnál a hőmozgások következtében apró mikrorepedések keletkeznek, amelybe behatol a por és a nedvesség, felülete egy idő után megcsúnyul.
A hazai ízlés konyhapultnak szinte kizárólag a gránitot és a quarzitot tudja elképzelni. A fényes, csillogó felület valóban nagyon attraktív, és gyakorlati szempontok is e két anyag mellet szólnak. Mindkettő nagyon kemény, nehezen karcolódik, a nedvesség nem hagy nyomot rajtuk. A gránit felületét azonban a zsírtól, olajtól védeni kell, mert kellő impregnálás nélkül ezek az anyagok beszívódnak a felszínbe, és ott tartós elszíneződést okoznak. Ha viszont rendszeresen áttörüljük impregnáló szerrel (pl. Prontóval), akkor a gránit felületét megvédhetjük a zsíroktól és olajoktól. A quarzit pedig impregnálás nélkül sem érzékeny erre.

Tartós, mint a márvány

A márvány a nedvesség hatására erősen foltosodik, ezért nálunk szinte eléképzelhetetlen konyhapultként. Nem így a mediterrán országokban, ahol a nedvszívó, puha márvány (pl. traveltin) pult számít igazán elegánsnak, valószínűleg azért is, mert már 2000 évvel ezelőtt is alkalmazták. Ebből is látszik, hogy nem mindig a műszaki szempontok az elsődlegesek, vagy kizárólagosak.
Így van ez a kopásállósággal is. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a keménység és a kopásállóság szorosan összefügg; minél keményebb egy anyag, annál alkalmasabb padlóburkolatként, lépcsőként. Ehhez képest a puhább márványból is gyönyörű burkolatokat készítenek, és 2000 éves lépcsőfokok bizonyítják, hogy elég tartósakat is. Egy márványburkolatnak ugyanis nincs külön koptató rétege, mint egy kerámiának. Lényegében a teljes vastagsága koptató réteg, és a várható 1000 éves élettartamnál nem érdemes hosszabb távban gondolkodnunk.

Magunk is beépíthetjük

Miután már tudjuk, hogy mit és miből szeretnénk elkészíteni otthonunkban, akkor két lehetőségünk van. Kihívjuk a márványfeldolgozó cég szakembereit, elmeséljük nekik elképzeléseinket, és ők majd megtervezik, elkészítik, készre szerelik a konyhapultot, lépcsőt, párkányt, padlót. Pontos méretre szabják a lapokat, megcsinálják az élprofilokat, sarkokat, kivágják a mosogató helyét még a műhelyben, és elvégzik a szerelést a helyszínen.
Az egyszerűbb terveket azonban elkészíthetjük magunk is. Rajzainkkal felkereshetjük a szakműhelyt, ahol egy-két keresztkérdéssel még a szakemberek pontosítják a részleteket (amire esetleg magunk nem gondolunk), és legyártják pl. az elképzelt munkapultot. A kivágásokat, élcsiszolásokat természetesen most is a szakműhelyben végzik el, otthoni eszközeinkkel erre semmi esélyünk nincs. Egy ügyes barkácsoló esetleg lyukfúrásra vállalkozhat (jó minőségű vídiával, ütés nélkül, lassú fordulaton, vízhűtéssel), esetleg gyémántszemcsés vágókoronggal, sarokköszörűvel egy kisebb sarkot lefaraghat, szintén folyamatosan spriccelve a vágási felületre a vizet. Ennél többel ne próbálkozzunk.

Szilikonba ágyazva

Megtarthatjuk viszont a beszerelés örömét és munkadíját. A rideg gránitlapnál fontos, hogy a bútor korpuszára egyenletesen és lágy ágyazásban felfeküdjön. A gyakorlatban ezt úgy kell csinálnunk, hogy a munkalapot kicsiny faékekkel pontosan vízszintbe és a helyére állítjuk. Két-három milliméteres ékeket még akkor is használjunk, ha a bútor eleve vízszintes volt. Az ékeken feltámaszkodó lap alá a bútor belseje felől töltsük ki színtelen szilikonnal a felfekvő felületet. Mindenképpen ecetsavmentes szilikont használjunk, mert az ecetsav megtámadja a követ, 2-3 hónap múlva foltos lesz tőle. A gyakorlati tapasztalat szerint a színes szilikonok sokszor elválnak a kőtől, ezért maradjunk a bevált színtelennél. A szilikon megszilárdulása után eltávolíthatjuk az ékeket, és a gránitlap biztosan egyenletesen támaszkodik majd a puha felületre.
A felfekvő felületet szokás zártszelvényű alumíniumból is készíteni, mert ez nem rugalmas, nem deformálódik. A szilikonba ágyazás természetesen ilyenkor sem hagyható el. Magunk szerelhetjük fel a szegélyelemeket is, amelyeket készen vásárolhatunk meg a kiválasztott pulthoz. A szegélyelemet is szilikonba kel ágyaznunk, amellyel rögtön fel is ragasztjuk az alaplapra és a hátfalhoz. Törékeny darab, óvatosan kell bánnunk vele, amíg a helyére nem kerül.

Luxus vagy befektetés

Végül nézzük meg, mennyire luxus a márvány, a gránit, a kvarcit vagy az agglomerát. Ha egy átlagos minőségű pozdorja konyhapultot nézünk, 3-5 ezer forintos folyóméter ár körül számolhatunk. Ez függ attól is, hogy milyen mélységi méretben gondolkozunk. A kőanyagoknál ez utóbbi szempont nem sok fejtörést kell hogy okozzon. A 135x305 cm-es táblaméret részben meghatározza a tervezhető maximális méretet, másrészt az alapfeldolgozásban a 135-ös hosszt félbevágják, innen nagyjából 65 cm-es pultmélység adódik. Ennél kisebb persze lehet, de az árat ez nem befolyásolja.
A 65 cm-es munkapultra quarzitnál kb. 27 ezer forintos folyóméter árral, gránitnál 27-60 ezer forintos folyóméter árral számolhatunk. Ehhez jön még a mosogató helyének kivágása 9 500-ért (kivágásonként, függetlenül a kivágott felület nagyságától), és a vízfogó (szegélyelem) folyóméterenként 7 500 forintért. Ez bizony elsőre mellbevágó. Ezzel szemben áll viszont a megkarcolhatatlan felület, az érzéketlenség a vízzel szemben, a gyakorlatilag örök élettartam (ha nem törjük el), és a leírhatatlan esztétikai élmény. A gránit munkapultnál biztosan nem kell számolnunk azzal, hogy a mosogatóból lecsurgó víz, a mosogatógép párája néhány év alatt szétáztatja az alapanyagot. Lehet mérlegelni. A szempontok közé bevehetjük azt is, hogy egy elegáns konyha költségei akár 1-3 millió forint körül is lehetnek, ehhez képest már nem is kimagasló egy 300 ezer forintos pult.
Az árak persze még a nemes kőanyagon belül is nagyon szórnak, hiszen mint említettük, nincs két egyforma köztük. Padló- vagy falburkolatnál, lépcsőnél inkább a m2 ár mond többet a kalkulációhoz, de így is nehéz előre számítani. Márvány burkolatot kaphatunk már 6000 Ft/m2 áron is, de
35 000 forintba is kerülhet egy négyzetméter. A gránit lap négyzetméterenkénti ára nagyjából 9000 Ft-nál indul, és elmehet akár 250 ezerig is. Hát ez bizony már mindenképpen luxus, de aki megteheti, az komoly értékbe fekteti pénzét.